Kapcsolat

Könyvtári ismertető

Egy sikeresen működő városi könyvtár meghatározó jelképe lehet településének.

A könyvtári funkció abban áll, hogy az e célra rendelt intézmény tudomást szerezzen a dokumentumok létéről, ezeket megszerezze, tárolja, és azok rendelkezésére bocsássa, akiknek a dokumentumra, az abban foglalt információkra szüksége vagy igénye van.

A korai évek

Az 1870-1880-as évektől az első világháborúig terjedő korszak, a „boldog békeidők” évei, hazánk egyik leggyorsabb fejlődési időszaka. Már nem csupán a gazdaság fejlődik, de a kultúra iránt is igény jelentkezik. Bizonyíték erre a következő tétel: 1891. december 12-én a képviselőtestületi jegyzőkönyvben, amely húsz-huszonöt esztendő viszonylatában 1900. májusára vonatkozóan említi, hogy ”Ingyenes népkönyvtár létesítése felette kívánatos és szükséges lévén, örömmel fogantatik és kérelmezése elhatároztatik.” 1907. novemberében „Községi népkönyvtár felállítása megtörténtetik. Határozat a könyvek kezeléséről.” A továbbiakban sajnos nem találunk adatokat erről a gyűjteményről.
A megélénkülő társasági élet gazdagon szerveződő civil szervezeteket hoz létre. A Rákóczi-ligeten létrejött tisztviselőtelepen működő Rákóczi-ligeti Polgári Dalkör ígéri 11. pontjában, hogy többek között könyvtárt alapít, dal és zeneismereteket terjeszt.
A szervezetek vezetői közül később sokan kapcsolódnak a község politikai életébe is. 1918-ban megalakul többek között az akkor országos szinten ellenzéki Szociáldemokrata Párt helyi szervezete is. Alapszabály könyve szerint célja a politikai képzettség fejlesztése. Ezt szolgálja, hogy működése során könyvtárat tart fenn, esetlegesen könyveket ad ki. Erre az időre, már valószínűleg megszűnik a korábban alapított községi könyvtár, bár egy alkalommal külön is kap ajándékba nagyobb könyvszállítmányt a település. A könyvtárak elsősorban az iskolákhoz, pl. polgári iskolákhoz kapcsolódnak, vagy különböző helyi társadalmi egyesületekhez kötődnek.
Az első világháború után újra megindult civil szerveződések aktív szerepet játszottak a gazdasági és társadalmi élet helyreállításában. Ekkor már 40 egyesület szerepelt a község közéletében. A Keresztény Polgári Kör tagjai 1927-ben létrehoztak egy több száz kötetes könyvtárat is, amelyet az ún. könyvtáralapból tartottak fenn és bővítettek, és amelyet Szabó Ferenc könyvtáros gondozott. A Dunaharaszti Önképzőkör alapszabálya is megfogalmazta, hogy működésének célja tagjainak „szellemi és testi nevelése, s ezúton anyagi jólétének előmozdítása.” Ennek elérése érdekében könyvtárat is tartott fenn, ahonnan a tagok vasárnaponként kölcsönözhettek. A Dunaharaszti Társaskör is szervezett könyvtárat, ám később ez az egyesület a Keresztény Polgári Körbe olvadt be. A Dunaharaszti Keresztény Olvasókör – Szelényi Zoltán elnökletével – azzal a céllal jött létre, hogy a keresztény vallás erkölcsi szellemét és a hazafias érzést, a közművelődést és az összetartozást fejlessze, különösen az elszegényedett emberek felkarolásával. E társaskör a harmincas évek közepéig működött.

Az alapítás évei

Dunaharasztin a második világháborút követő évtizedekben is élénk kulturális élet folyt, noha hosszú ideig igen mostoha körülmények között, szerény lehetőségekkel és kevéssé önszervező módon. Könyvtár létesítését már 1949-ben elhatározta a község vezetősége. Az 1950-ben alakult Pesti Körzeti Könyvtár a Pest megyei könyvtárhálózatot kiépítve 1951. első félévében – több ráckevei járási könyvtárral együtt – könyvtárat létesített Dunaharasztin.

A Dunaharaszti Községi Könyvtár a művelődési házban egy „népkönyvtári szekrény”-ben működött. Ez igen szolid indulást jelentett, hiszen mindössze kb. 500 kötettel, alig 40 olvasóval rendelkezett, és még jó néhány évig nem volt az intézménynek önálló alkalmazottja sem. Kezdetben a Körzeti Könyvtár látta el könyvvel.
Az ötvenes években könyvtárvezetők voltak: Nagy Ilona, Kiss Sándorné, Simon Andrásné, majd 1958-tól Csáki Illésné, közismertebb nevén Lala néni, akinek a személyisége több évtizedre meghatározta a könyvtár fejlődését.
1960-ban fiókkönyvtár nyílt a mai Fő út 84. szám alatt a nyugdíjas Makrai nénivel, később pedig a Rákóczi-ligeten is. A beiratkozott olvasók létszáma már elérte az 1.000 főt és az évi kb. 40.000 kölcsönzést. 1964-ben az intézmény tágasabb, önálló helyiséghez jutott. Itt megalakult a Könyvbarát Társaság is, amely célkitűzése volt, hogy a község felnőtt lakosságának legalább 10-15%-a beiratkozott könyvtári olvasóvá váljon. 1966-ban a Dunaharaszti Községi Könyvtár helyiségének a méretei a következők: 17 m hosszú, 7 m széles, 3,6 m magas.
1967-ben a könyvtárat irányító Csáki Illésné már 12.000-es könyvállományról, 2.200 fő beiratkozott olvasóról és 66.000 kölcsönzésről rögzíthetett adatokat. 1969-től katalógus építését rendelték el, kezdetben a járási könyvtár munkatársának közreműködésével, majd az erre a feladatra alkalmazott Dinnyés Lászlóné és Szabó bácsi, nyugalmazott iskolaigazgató bevonásával. Az egyre bővülő gyűjtemény számára a könyvtáros kollégák a Magyar Nemzeti Bibliográfiából szerzeményeztek. Az új, szabványnak megfelelő könyvkatalógus alapját az akkori könyvtárellátótól, az ÁKV-tól szerezték be, egyenként válogatva hozzá a katalóguslapokat.
Az 1970-es években három helyen működött könyvtár:

– a főkönyvtár a Dózsa György úton, majd új nevén a Baktay tér 1-ben

– az ifjúsági könyvtár a mai Hunyadi János Általános Iskolában

– és a fiókkönyvtár a Mindszenty úti Meszerits-házban.

Az olvasói létszám 1977-ben 2.400 fő, az állomány pedig 28.000 kötet, amit gazdag dia- és hanglemezgyűjtemény is kiegészített. Ez a könyvtár már irodalmi esteknek, író-olvasó találkozóknak is helyet adott.
Amikor a könyvtárépület életveszélyessé vált 1974. decemberében, ideiglenesen a községi tanács egyik helyiségében helyezték el a könyvállományt. Fiókkönyvtára is létezett ekkortájt a Dáninger- vendéglő egyik termében. A főkönyvtár épületének tatarozása után, a könyvtár munkatársai 1977-ben költözhettek vissza az állománnyal a Dózsa György út 34-be, ma a Fradi vendéglő. A két főállású könyvtáros mellett 1981-től egy tiszteletdíjas kisegítő, Tóth Marianna reggel 9-től 11-ig, délután 14-től 19-ig fogadta itt az olvasókat.
1983-tól, Csáki Illésné nyugdíjaztatása után Táborosi Zoltánné lett a könyvtárvezető, aki 1989-től József Attila Művelődési Ház és Könyvtár címen az összevont helyi közművelődési intézményt is igazgatta.
Régóta megfogalmazott igényekre válaszolt a Rákóczi-ligeten, a mostani Némedi út 27-ben igen mostoha körülmények között kialakított fiók. Hégely Ferencné és Bíró Jenőné könyvtáros kollégák 1995-ig szolgáltatták itt a könyvtári dokumentumokat, amikor a helyiség bérleményét a tulajdonos felmondta. Az áldatlan állapot így megszűnt, és a részleg ideiglenesen a Táncsics úti művelődési házba került. A művelődési ház szép, felújított épületszárnya a könyvtárral kedvelt találkozóhelye lett a ligeti lakosságnak.
1996-ban Táborosi Zoltánné létrehozta a település vezetőségével a „Dunaharaszti Könyvtárért” Közalapítványt.

A könyvtár jelene

1998. október 12-én átadták a részben pályázati finanszírozásból felépült dunaharaszti könyvtárat a község szívében, a Dózsa György út 12/b szám alatt. Ebben a modern épületben kapott helyet a könyvtár törzsanyagának és fiókjainak állománya: a Hunyadi János Általános Iskolából az ifjúsági és a művelődési házból a ligeti fiókkönyvtár. A helyi buszjárat egyik megállója közvetlenül a könyvtár előtt található, így a távolabb lakók is könnyen megközelíthetik közgyűjteményünket.

A korábbi tárgyi feltételekhez képest óriási minőségi javulást jelentett ez az új fejezet a Városi Könyvtár életében. 440 m2-en, kiegészülve a „Téka” elnevezésű médiatár részlegünkkel, két szinten várjuk a kedves érdeklődőket.

2001-ben a Városi Könyvtár szervezetileg különvált a József Attila Művelődési Háztól. A hagyományos, meghitt könyvtár színvonala a kulturált modernséggel párosult. A hányatott sorsú könyvtár végleges otthonra lelt, mégpedig igényes, szép környezetben, amely városunk egyik büszkesége. Megközelítőleg 60.000 dokumentummal rendelkezik. E dokumentumok legnagyobb része könyv, de a gyűjteményben természetesen megtalálhatók különféle sajtótermékek, térképek, aprónyomtatványok, évkönyvek és szakdolgozatok is. CD és DVD állományunk gazdag választékkal várja a könyvtárlátogatókat.

A felnőtt könyvállomány a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szakkönyvek gyűjteményéből áll. A gyermekkönyvtári részleg felosztását szintén e kettősség jellemzi, hiszen szépirodalmi és ismeretterjesztőkönyvek várják a szórakozni, tanulni vágyó gyermekeket. A helyben használható kézikönyvtár és a helyismereti könyvek állandóan rendelkezésére állnak a kutatóknak. Kézikönyvek, lexikonok, monográfiák, bibliográfiák, adattárak, atlaszok, évkönyvek, szótárak, albumok sokasága kínál tanulásra, kutatásra, szórakozásra lehetőséget. A német nyelvű részleg olyan különgyűjtemény, mely a város német nemzetiségi lakosságára tekintettel prioritást jelent a gyarapításban. Az állomány alapját a megyei könyvtár adománya jelentette, majd németországi testvérvárosunk, Altdorf bei Nürnberg és több ajándékozó magánszemély is gyarapította a kötetek számát. Könyvtári online katalógusunk a rendezett könyvtári állományban való eligazodás eszköze. 

Saját könyvtári gyűjteményünkön kívül más könyvtárak állományából is olvasóink rendelkezésére bocsáthatjuk a kért információt könyvtárközi kölcsönzés formájában.

A tágas intézmény olyan rendezvények felé is megnyithatja kapuit, melyeket korábban szűkössége miatt nem tehetett. Rendhagyó tanóráknak, író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak, csoportos foglalkozásoknak adunk otthont az érdeklődő dunaharasztiak és szomszédos települések lakóinak örömére.