canada goose sale canada goose jas canada goose sale http://www.canadagoosestore.be/

Dunaharasztiról

Dunaharaszti
Város az ország szívében

Dunaharaszti Budapest déli szomszédságában található, ahol a Duna túlfut a fővároson, és kettéválva öleli körbe a Csepel-szigetet.
A mai város a Kis-Dunaág bal partján fekszik, és közel háromezer éves múltra tekinthet vissza. Már a rómaiak idejében fontos táborhellyé vált. Határában kő-, réz- és bronzkori sírokat tártak fel, de megtelepedtek itt a honfoglaló magyarok is. A középkorban a terület királyi birtok volt. Nevét először a tatárjárás előtt, 1229-ben említi egy oklevél. A falu fénykorát Mátyás király uralkodásakor érte el, de később a török megszállás idején elnéptelenedett.
Az újjátelepítés már 1695 táján megkezdődött. A több hullámban érkező német telepesek szorgos munkával felvirágoztatták a gabona- és növénytermesztést, a kereskedelmet, a kézművességet. Plébániát, iskolát építettek, és a település rövidesen ismét területközponttá vált. Ebben az időben a báró Laffert família birtokolta a falut, akik kastély, kúria és új templom építésével gazdagították a települést. Haraszti növekedése több mint kétszáz évig tartott. A vasútépítésekkel is lényeges fejlődés következett be. Fellendült a mezőgazdaság, a helyi ipar, rohamosan növekedett a lakosság száma.
A millennium idejére Dunaharaszti a pestiek kedvelt üdülőhelyévé vált. Gyárakat építettek, iskolák, kaszinók, civil- és sportegyesületek jöttek létre. Megindult a polgárosodás. A két világháború között a település virágzott.

Dunaharaszti a második világháborúban komoly károkat szenvedett el, majd az 1956-os földrengés pusztította el a házak nagy részét. A környezetet és a vizeket a pesti és a helyi ipar szennyezte.
A fürdőélet megszűnt, a település alvóvárossá vált. A főváros közelsége, a munkahelyek azonban vonzották a lakosságot. Dunaharaszti jelentős agglomerációs településsé fejlődött. Infrastruktúrája viszont alig gyarapodott, a polgári életforma felszámolódott, a német nemzetiségi szokások, hagyományok hanyatlottak.
Az 1990-es évek változásai új lendületet hoztak a település életébe. Új munkahelyek teremtődtek, fejlődött a közlekedési hálózat, a közműellátottság, új oktatási és kulturális intézmények jöttek létre. Modern lakónegyedek létesültek. Nyaralóvendégeket, kirándulni vágyókat vonzottak a Kis-Duna természetvédelmi területei és a kristálytiszta bányatavak. Dunaharaszti Budapest déli kapujává vált.
A gazdasági és kulturális fejlődés eredményeként 2000-ben Dunaharaszti városi rangot kapott, és ezzel elkezdődött a kisváros sikerekben gazdag, új története.

Dunaharaszti két műemlék jellegű épülettel rendelkezik. Az 1710-es években barokk stílusban épült, felújításra váró Laffert-kúria, valamint a ma Városházaként működő XIX. századi, klasszicista stílusú Földváry-kastély. Történelmi és művészeti értékkel bír a több, mint százéves neogótikus katolikus templom, kertjében áll Nepomuki Szent János barokk stílusú kőszobra, amely a Duna vízén tutajokkal betelepülő németség védőszentjét ábrázolja.
Meghitt, nyugalmat árasztó emlékhely az 1762-ben épült Kálvária kápolna, mely a történelem viharos időszakait túlélte, és nemrégen felújításra került.
A város központja az 1937-ben létrehozott Hősök tere, amely Hősök ligete néven az akkori időszak országos elismertséget is szerzett egyik legszebb parkja volt.  A tér közepén látható Dedinszky Elemér neves szobrászművész kőből készült műve, a halálosan sérült honvéd megrázó alakja, melyet az első világháborúban elesett hősi halottak dicső emlékére állítottak a dunaharasztiak.

Dunaharaszti város lakóinak száma meghaladja a húszezer főt. A helyiek döntő többsége római katolikus vallású. A faluban két egyházközség is működött a múlt század elején, de a Rákóczi-ligeti szép kis templom a világháborúban rommá vált. A Szent István plébániatemplom, mely a régi falu központjában áll, háborús és földrengés károkat is elszenvedett.
Napjainkra azonban külső és belső felújítása befejeződött, és az 1904-ben felépült templom régi pompájában látható ismét.
A városban igen gazdag a hitélet. Református, evangélikus és baptista imaház egyaránt található itt. Épületük szerényen meghúzódó, nem hivalkodó közösségi hely, amelyek a hit gyakorlása mellett színes kulturális események, hangversenyek, kórustalálkozók színhelye is. Az egyházközségekben gyermektáborokat, ifjúsági és karitatív szervezeteket működtetnek a hívek oktató-nevelő célzattal, valamint lelki és testi segítségnyújtást az arra rászoruló embertársaik részére.

Dunaharaszti gazdasági növekedésével gazdagszik a helyi kulturális és szellemi élet. A város három általános iskolája, öt óvodája mellett középiskolát, bölcsődét, színvonalas egészségügyi hálózatot, nevelési tanácsadót, művészetoktatási és kulturális intézményeket működtet. Folyamatos az intézmények korszerűsítése, a lakossági szolgáltatások bővítése, új intézmények alapítása. Dunaharaszti szép és gazdag állományú közkönyvtára mellett iskolai könyvtárakat is korszerűsít. A város kívül-belül felújított művelődési házzal és a múlt örökségét őrző helytörténeti kiállítóhellyel várja az érdeklődőket. Nevezetes a helyi gimnázium kortárs művészek alkotásait bemutató múzeuma is. A város kulturális és élő hagyományait számos öntevékeny csoport és civil szervezet ápolja.

Dunaharaszti területét az 1700-as évek elején a több hullámban érkező német nemzetiségű lakosság virágoztatta fel. Szorgalmas munkájuk nyomán szép tornácos, vaskerítéses svábházak épültek, melyből néhány még ma is a település gyöngyszemei közé tartozik. A hajdani őslakosok utódai igyekeznek megőrizni kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat és nyelvüket.  A helyi földművesek életének tárgyi emlékei a nemrég létrehozott autentikus sváb tájházban láthatók. A nemzetiségi kórusok, zenekarok és tánccsoportok állandó résztvevői a helyi kulturális eseményeknek, fesztiváloknak. Gyökereik fontosak, ünnepeiket megtartják, katolikus vallásukat gyakorolják. Egyik legszebb rendezvényük a gyertyaúsztatás a Kis-Dunán a hajdani telepesek emlékére, Nepomuki Szent János ünnepén, miden év májusában. A sváb kórus- és fúvószenekari találkozók, sváb bálok és az őszi szüreti felvonulás eseményei valódi közösséget kovácsolnak, mely kötődést jelent egymáshoz és a lakóhelyhez is. Barátságban élnek a helyi bolgár kisebbséggel, akiknek szeptemberi színvonalas fesztiválja a németekéhez hasonlóan, a következő generációkra hagyományozza kulturális örökségét.

Dunaharaszti jelentős részét foglalják el a helyi és multinacionális, vagy országosan is meghatározó vállalkozások az M0-ás és az új 51-es út mellett. Modern termelő- és logisztikai cégek, üzletek működnek ezen a városrészen. A település arculatát közel két évtizede lényegesen megváltoztatták. Modern épületeket emeltek, korszerű infrastruktúrát építettek ki, munkahelyeket teremtettek.  Környezetük rendezett, parkosított, szemet vonzóan látványos a főváros felől érkezőknek. Adóforintjaikkal hozzájárulnak a város színvonalas működéséhez, a fejlesztési források bővítéséhez.

Dunaharaszti a vizek városa. A Kis-Duna romantikus partja, a Duna-Tisza csatorna környezete, a Hókonyok, a Sport-sziget és a Paradicsom-sziget idilli szépsége kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas, vonzó turistalátványosság. E tájak szépségét a környezetükben élő növényritkaságok, a fehértörzsű öreg nyárfák, a vízbe hajló fűzek, a nádasok és úszóláppal szegélyezett területek adják. Csodálatos világuk egyedülálló természeti kincs. A vizek növénykülönlegességei mellett az úszóláp és a nádasok között rejtőzködő madárvilág jellegzetes és ritka példányai is otthonra találtak.
A Duna mellékágai különféle halak és hüllők élőhelyévé vált. Csend, jó levegő és nyugalom vonzza az üdülni vágyókat, a turistákat a szabálytalan medrű Duna-ág mesébe illő partjára, a Holt-Duna természetvédelmi területére.

Dunaharaszti város környékének arculatát a folyóvizek, a tiszta, hűs vizű bányatavak, a művelés alatt álló földek és a táj jellegzetes akácos, füzes, nyárfás kiserdei és pipacsos mezői határozzák meg. Nevében is hordozza, hogy „haraszt”. Valamikor kiterjedt nyárfa és homoki tölgyerdővel övezett terület volt, amit vízzel borított mocsárrétek tarkítottak.
Ma a vízpartok élővilága, a Kálvária-domb és a Duna-Tisza csatorna melletti Turján védett növénytakarói, a homokháti erdőligetek, az üde gyepfoltok és őshonos gyomnövények adják a vidék természeti szépségét.

Dunaharaszti a Kis-Duna gyöngyszeme, mely pihenésre, kikapcsolódásra hívogat. A szépülő város rendezett utcákkal, virágos terekkel, szökőkutakkal, hűvös, vízparti sétánnyal, játszótérrel várja az idelátogatókat. Modern panziók, színvonalas éttermek, csábító fagylaltozók és cukrászdák találhatók a város különböző részein. Nyáron a tiszta vizű tavak adnak nagyszerű fürdőzési, evezési lehetőséget, télen a korcsolyázás, a jéghoki kedvelői hódolhatnak kedvenc sportjuknak, és csónakkal is élvezhetik a környezet természeti szépségeit. A nyugodt sportok szerelmesei, a horgászok is próbát tehetnek a Kis-Duna érintetlen ágaiban, vagy a telepített halastavakban. Jet-ski, drótköteles vízisí-, tenisz- és lovaspályák hívogatják a sportolásra vágyókat, korszerű vízparti kempingek és üdülők a szállóvendégeket.
Színvonalas kulturális programok, nyári szabadtéri rendezvények, helytörténeti és művészeti kiállítóhelyek, vadregényes természeti környezet, csendes, falusias utcák és modern lakónegyedek, néhány történelmi épület és emlékhely, vendégszerető lakosság – ez Dunaharaszti, a mi városunk. Egy város az ország szívében.                                                                                     

Dunaharaszti adatok:

Irányítószám: 2330.
Körzetszám: 24
Fekvése: Budapesttől délre, 18 km-re
a Dunától keletre – Pest megyében
Megközelítése: Budapest-Ráckevei HÉV vonal
Budapest-Kelebia vasútvonal
M0-s körgyűrű
510-es és 51-es főközlekedési utak
Területe: 29,17 km2, népsűrűsége: 2250 fő/km2
Belterület: 7,44 km2 – külterület: 21,73 km2
Állandó lakosainak száma: 20 767 fő
(2015. január 1-i állapot szerint)

Dunaharasztiról röviden:

Dunaharaszti Budapesttel közvetlenül határos település. Északon Soroksárral, keleten Alsónémedivel, délen Taksonnyal szomszédos, nyugaton a Duna soroksári ága alkotja természetes határát, itt hajókikötővel is rendelkezik. A város a Pesti-síkság, a Solti-lapály és a Kiskunság találkozásánál terül el. A tájat az Ős-Duna kavicshordaléka építette. A bányahomok mellett szikes területek is találhatók. Az éghajlat alföldi jellegű. Az állandó népesség összetétele: magyar, német, cigány és bolgár.

Dunaharaszti város címere: kerek mezőben csúcsos talpú, négyelt pajzs. Első mezőjében vörös alapon zöld leveles szőlőfürt, második mezőjében világoskék alapon három arany gabonaszál, harmadik mezőjében világoskék alapon arany méhkas méhekkel. A sisak helyén három rózsaszál, a két szélső szélre hajlik. A pajzs körül stilizált sisaktakaró.

A mai város területén késő bronzkori urnatemetőt és szarmata temetőt tártak fel a régészek, aranylelet is került elő. A rómaiak idején kereskedelmi út vezetett át a Dunán e térségbe. Védelmére erődöket emeltek. A honfoglalás idején Árpád fejedelem szállásterületéhez tartozott. Közvetlen szomszédságában a honfoglaló fejedelem unokája, Taksony vezér alakított ki szállásterületet. Ennek is tulajdoníthatóan a terület királyi birtok volt a középkorban. Nevét először a tatárjárás előtt, 1229-ben említi egy oklevél. 1270-ben Taksony határának bejárásakor szólnak a haraszti erdőkről. Mátyás király uralkodásának időszakában a térség legnagyobb iskolával is rendelkező települése volt. A török időkben teljesen elpusztult. A helység Buda török alóli felszabadítása idején pusztulhatott el, de egy évtized múltán újra kezdett népesedni. 1696-ban 45, 1703-ban 82 családfőt regisztráltak.

Ez idő tájban már folyamatban volt a német lakosság megtelepedése a vidéken. Az elsők között német ajkú telepesek érkeztek a községbe.

Mintegy 200 évig Haraszti folyamatosan fejlődő, németajkú község. A település rövidesen ismét területközponttá vált. Plébániájához hat környékbeli község tartozott. A Rákóczi szabadságharc bukása után új birtokosai lettek Dunaharasztinak: a báró Laffert família tagjai. A XVII. század végén Forstner Károly által építtetett fatemplom helyén 1718-19-ben Laffert Ferdinánd emeltetett új templomot, ez azonban hamarosan szűknek bizonyult, ezért lebontották, s a helyén Jendrassik Alfréd tervei alapján neogótikus stílusban 1903-ban felépült az új templom, melyet 1904. augusztus 20-án szenteltek fel Szent István király tiszteletére. 2001-ben a külső, 2002-ben a belső felújítása készült el.

Előtte áll Nepomuki Szent János barokk stílusú kőszobra, mely szintén műemlék.

A helység növekedése közel kétszáz évig csak átlagos ütemben zajlott. A főváros közelsége adhat arra magyarázatot, hogy a XX. század első felében lényeges növekedés állt be. Az itt élők közel 40 %-a dolgozott az iparban és a mezőgazdaságban, Az ipar jelenléte számottevő már a századelőn is. Az új, nagyobb fellendülés a XIX. századi vasútépítésekkel kezdődik. Az új vasútvonalak révén a község egyszerre nagyon közel kerül Budapesthez, s alig 20-30 év alatt a környék egyik legjelentősebb településévé válik. Így alakul ki a több szerepkörű község, Dunaharaszti, mely a Millennium idején kapta – a korábbi Haraszti név helyett – végleges mai nevét.

Dunaharaszti történetében az utolsó tíz év fejlődése megváltoztatta az ezredfordulóra a település szerepét. A város közigazgatási területén található lakások száma meghaladja a hatezret. A lakásállomány 66 %-a összkomfortos, komfortos, az átlagos lakásnagyság 113 m2-re nőtt. A családi házakat magánszemélyek építik. A közműellátottság közel 100 %-os. A földgázellátó hálózat 1993-ra, a telefonhálózat 1999-re épült ki. A szennyvízcsatorna-hálózat és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése már teljes körű.

A közvilágítást 1565 lámpa biztosítja, a szilárd burkolatú utak aránya több mint 90 %. Immáron teljes körűvé vált a műszaki infrastrukturális beruházások kiépítettsége.

Dunaharaszti az elmúlt években igen nagy gazdasági fejlődést ért el. Ennek nyomán megháromszorozódott a város munkahelyeinek a száma. Az ingázás lecsökkent, és Dunaharaszti ipari-kereskedelmi szerepkörű, a térség más települései számára is munkalehetőséget biztosító területi központtá vált. Több jelentős vállalkozás költözött elsősorban a település határában kialakított iparterületre.

A Budapestet körülvevő agglomerációs övezet egyik legfontosabb ipari munkahelyi, kereskedelmi és oktatási-művelődési központjává nőtte ki magát. Pest déli kapuja lett, melyet sokrétű és sűrű közlekedési hálózat köt össze a fővárossal és a környező településekkel. Rohamosan fejlődő Iparterülete közel 4000 embernek ad munkalehetőséget. Bölcsődéje, 4 óvodája, 3 általános iskolája és 1 középiskolája biztosít az itt lakó és idejáró gyermekek részére színvonalas nevelést és oktatást.

Nagy élelmiszer áruházak, folyamatosan bővülő egészségügyi hálózat, színvonalas kulturális, művészeti rendezvények, könyvtár és művelődési ház, helytörténeti emléktár, zeneiskola szolgálják a helyben lakó és ide látogató emberek kiszolgálását, kényelmét, művelődését és szórakozását. Római katolikus, református, evangélikus és baptista egyházközösségek látnak el helyben egyházi feladatokat.

A város két műemlék jellegű épülettel rendelkezik. A Granárium az 1710-es években épült barokk stílusban. Az 1800-es években gabonatárként használták, majd a XX. században átépítették. A földszintes épület teknőboltozatos középső helyiségében falfestmények nyomai találhatók. 2010-ben Európai-úniós pályázat segítségével teljes felújítása megtörtént, ma Laffert Kúria néven kulturális színtérként működik.

A másik épület a XIX. század elején klasszicista stílusban épült Földváry-kastély, mely felújítva jelenleg Városházaként működik.

Dunaharaszti már a századfordulón is a pestiek kedvelt üdülőhelye lett, de a mai polgárok is szívesen látogatnak ide a Ráckevei-Soroksári Duna partja vagy a bányatavak mentén épült hétvégi házaikba. A városnál húzódó Holt-Duna természetvédelmi terület, de védett a Kálvária-domb is növényritkaságai miatt. A fehértörzsű öreg nyárfákkal, nádasokkal, úszóláppal szegélyezett terület csodálatos természeti világa ritka és nagyon vonzó látványosság. A Kálvária-dombon 2012. szeptember 14-re városi összefogással elkészült a 250 éves Kálvária-kápolna teljes felújítása.

Dunaharasztinak négy üdülőövezete van: az északi Duna-part, a Sport-sziget, a Hókony-sziget és a Paradicsom-sziget. E táj szépségét a Duna és környezete adja. A Duna Kemping szálláshelyekkel, tenisz, csónakázás és szabadtéri sütés-főzés lehetőséggel várja a nyaralni, kirándulni vágyókat. A Nomád Kemping a Sport-szigeten található szállás, csónakázási és horgászlehetőséggel. A város határában több, a kavicskitermelés helyén kialakult bányató ma már üdülési célokat szolgál. Az Universum Üdülőcentrum kristálytiszta vize mellett kábeles vízisí, focipálya, röplabdapálya, és teniszpálya is vonzza az üdülőket, amellett, hogy 450 fő befogadására van lehetősége finn típusú faházaival és étkezési szolgáltatásaival.

A város 1993 szeptemberében kötött együttműködési megállapodást a németországi Altdorf bei Nürnberg várossal a testvérvárosi kapcsolat létrehozása érdekében. A partneri együttműködés keretében kulturális, idegenforgalmi, sport és nyelvismereti kapcsolatok épülnek ki.

Dunaharaszti nagyközség 1999-ben kezdeményezte – a képviselő-testület döntése alapján – várossá válásának elnyerését. A rendszerváltozás 10. évében, a magyar állam fennállásának 1000. évfordulója, a kereszténység 2000. évében és mindjárt az első évben, fejlődési eredményeit figyelembe véve: a városi címre érdemesnek nyilváníttatott.

A várossá nyilvánítás 2000. július 1-ei dátummal történt, míg a várossá avatási ünnepségre, az okmányok és a város díszes kulcsának átadására 2000.október 1-én került sor.

Dunaharaszti a Magyar Köztársaság 310-ik városa lett. A nagyközség története ezzel véget ért, és egyidejűleg megkezdődött Dunaharaszti város sikerekben gazdag új története.

 

 

Dr. Helmécz Mátyás helytörténész kutatásai alapján
Táborosi Zoltánné
nyugdíjas könyvtárigazgató