2015. AUGUSZTUS – A HÓNAP MŰVÉSZE
Dr. Sziráki Györgyné

2014-ben a József Attila Művelődési Ház, és az ott működő Dunaharaszti Művészetbarátok Köre „Az ősz színei Dunaharasztin” címmel festőversenyt hirdetett műkedvelő művészek részére.

Ezen családom biztatására indultam, bár művésznek egyáltalán nem éreztem magam. Miután első díjat sikerült nyernem, mégis csak el kell fogadnom, hogy művész (is) vagyok – de hangsúlyozottan műkedvelő.

A festőverseny kiírásában a „Dunaharaszti” szó ragadott meg. Itt születtem, itt nőttem fel, és két évet leszámítva (amikor Kisterenyén tanítottam) azóta is itt élek.

Már kisgyermekként is szerettem a szép, színes képeket nézegetni, és szívesen is rajzolgattam. Édesanyám is jól rajzolt, édesapám pedig hobbiból több olajképet festett. Otthonunkat ezzel díszítette.

Kamaszként én is festegettem – főleg akvarelleket. Később kipróbáltam a szénnel való rajzolást, a tustintát, meg a porpasztell és az olajpasztell alkalmazását is.

Az alkotás mindig örömmel töltött el. Anyukaként, nagymamaként tempera képekkel díszítettem a gyerekszobák falát. Mint biológia-kémia szakos tanár, óráimon gyakran rajzoltam a táblára – talán tanítványaim emlékezetében erről is megmaradt valami…

Igazi autodidakta vagyok. Szakkörökre sem jártam, és valahogy most sem jut rá időm. Tárlatokat, kiállításokat viszont gyakran látogattunk és időnként kép aukciókat is felkerestünk. Sok művészettörténeti könyvünk van, és gyűjtöttem a különböző szakkönyveket is arról, hogyan kell rajzolni, festeni? Ezeket tanulmányoztam, és tanításaikat szabadidőmben megpróbáltam alkalmazni, hasznosítani.

Férjemmel együtt igazi természetbarátok vagyunk. Gyakran megyünk kirándulni. Kedvenc helyem a dunaharaszti Turján, de sok más tájat is alaposan bebarangoltuk, vagy legalább is felkerestünk. Nagyon szeretem a fákat, vízpartokat, de kedvelem az ódon városkákat, régi épületeket, tanyákat is. Örömet okoz nekem és családomnak, ha ezekről képet készíthetek és ajándékba adhatom.

Közülük néhány megtekinthető a Városi Könyvtár Mini Galériájában, szeptemberben. Jöjjenek el! Mindenkit szeretettel várok.