2015. ÁPRILIS
Bojtor Márta
Mit jelentettek nekem a képek? 20 évig voltam rádió és tv-riporter a Magyar Rádióban és a Televízióban. Jártuk az országot. Gyönyörű tájakon dolgoztunk, ám folyamatosan bennem volt a hiány: miért nem tudom ezeket lefesteni? Az meg sem fordult a fejemben, hogy azért sem tudom, mert nem merem.
Egy jobb agyféltekés rajztanfolyam azután vágásszerű változást hozott. A „nem merem” végleg eltűnt. Mertem, de persze még mindig nem tudtam. Tanulás következett, minden szabad percben. Az agyam hátsó rekeszében ott a cél: tanulni, próbálkozni, kísérletezni!
Egy idő után a Szigetszentmiklósi Alkotó Egyesület tagja lettem, amelyet az örökifjú, fáradhatatlan Desics Erzsébet vezet, majd Bánkuti Emese lehetőséget adott, hogy a Dunaharaszti Festőkör munkájába is bekapcsolódhassak. Fontos a festőtársak inspiráló közelsége, bátorítása. Sokat köszönhetek a tanárunknak, Sós Gyulának, aki igényes műhelymunkával egyengeti számunkra az alkotás rögös útjait.
10 kollektív kiállításon vettem részt eddig, Szigetszentmiklóson, Dunaharasztin, Budapesten és az ország több városában.
Szeretem az olajképek dússágát, a pasztell lehelet finom árnyalatait. Az akvarell sejtelmességét, a távlatokat, ami ezzel a technikával fogalmazható meg a legköltőibben. A ceruza pontosságát, ami mégis túlmutat a látotton és jellemet formál egy arcon.
Ha portrét rajzolok, képzeletben beszélgetek a „modellel”. Ki vagy? Milyen vagy? Hiszen szinte összeköltözünk addig, amíg a rajzolás tart.
Újra felteszem magamnak a kérdést: mit jelentenek nekem a képek? Feladatot, tanulást, örömöt, szabadságot és kétségeket. Egyszer egy festőművész barátnőmnek írtam erről – neki is volt már kiállítása itt, többször is: „ több festőművészről is olvastam és tudom, hogy őket is folyton kétségek gyötörték. A baj inkább az, ha valakinek nincsenek kétségei.
Talán az a legfontosabb, hogy bensőséges kapcsolatba kerülj a képeiddel, egyáltalán a festéssel. Hogy megőrizd a nyitottságodat és az alkotói makacsságodat. Hogy örömmel állj neki akkor is, ha tudod, hogy nagyon megszenvedsz érte, mert az öröm átsugárzik a képen. Ha egy ember lelkében is megmozdul valami a képedtől, akkor már megérte”.
- áprilisában a Városi Könyvtár Mini Galériájában mutatom be Dunaharaszti közönségének alkotásaimat.