canada goose sale canada goose jas canada goose sale http://www.canadagoosestore.be/

Könyvtárismertető

A könyvtári funkció abban áll, hogy az e célra rendelt intézmény tudomást szerezzen a dokumentumok létéről, ezeket megszerezze, tárolja, és azok rendelkezésére bocsássa, akiknek a dokumentumra, az abban foglalt információkra szüksége vagy igénye van. Nyelvészek és irodalmárok a világ gazdasági és kulturális egységesülési folyamatait szemlélve nem zárják ki egyes kisebb nyelvek és irodalmak megszűnésének a lehetőségét. Az egyes „szövegközösségek” felelőssége és feladata, hogy magukat – miközben más „szövegközösségek” kultúrájával is folyton gazdagodnak – a „sajátosság méltóságának” (Sütő András) megőrzésére megszervezzék. Itt mutatkozik meg csak igazán a könyvtárak szerepe.

A korai évek

Az 1870-1880-as évektől az 1. világháborúig terjedő korszak, „boldog békeidők” évei, hazánk egyik leggyorsabb fejlődési időszaka. Már nem csupán a gazdaság fejlődik, de a kultúra iránt is igény jelentkezik. Bizonyíték erre a következő tétel: 1891. december 12-én a képviselőtestületi jegyzőkönyvben, amely húsz-huszonöt esztendő viszonylatában 1900. májusára vonatkozóan említi, hogy ”Ingyenes népkönyvtár létesítése felette kívánatos és szükséges lévén, örömmel fogantatik és kérelmezése elhatároztatik.”   1907. novemberében „Községi népkönyvtár felállítása megtörténtetik. Határozat a könyvek kezeléséről.” A továbbiakban sajnos nem találunk adatokat erről a gyűjteményről.
A megélénkülő társasági élet gazdagon szerveződő civil szervezeteket hoz létre. A Rákóczi-ligeten létrejött tisztviselőtelepen működő Rákóczi-ligeti Polgári Dalkör ígéri 11. pontjában, hogy többek között könyvtárt alapít, dal és zeneismereteket terjeszt.
A szervezetek vezetői közül később sokan kapcsolódnak a község politikai életébe is. 1918-ban megalakul többek között az akkor országos szinten ellenzéki Szociáldemokrata Párt helyi szervezete is. Alapszabály könyve szerint célja a politikai képzettség fejlesztése. Ezt szolgálja, hogy működése során könyvtárat tart fenn, esetlegesen könyveket ad ki. Erre az időre, már valószínűleg megszűnik a korábban alapított községi könyvtár, bár egy alkalommal külön is kap ajándékba nagyobb könyvszállítmányt a település. A könyvtárak elsősorban az iskolákhoz, pl. polgári iskolákhoz kapcsolódnak, vagy különböző helyi társadalmi egyesületekhez kötődnek.
Az 1. világháború után újra megindult civil szerveződések aktív szerepet játszottak a gazdasági és társadalmi élet helyreállításában. Ekkor már 40 egyesület szerepelt a község közéletében. A Keresztény Polgári Kör tagjai 1927-ben létrehoztak egy több száz kötetes könyvtárat is, amelyet az ún. könyvtáralapból tartottak fenn és bővítettek, és amelyet Szabó Ferenc könyvtáros gondozott. A Dunaharaszti Önképzőkör alapszabálya is megfogalmazta, hogy működésének célja tagjainak „szellemi és testi nevelése, s ezúton anyagi jólétének előmozdítása.” Ennek elérése érdekében könyvtárat is tartott fenn, ahonnan a tagok vasárnaponként kölcsönözhettek. A Dunaharaszti Társaskör is szervezett könyvtárat, ám később ez az egyesület a Keresztény Polgári Körbe olvadt be. A Dunaharaszti Keresztény Olvasókör – Szelényi Zoltán elnökletével –  azzal a céllal jött létre, hogy a keresztény vallás erkölcsi szellemét  és a hazafias érzést, a közművelődést és az összetartozást fejlessze, különösen az elszegényedett emberek felkarolásával. E társaskör a harmincas évek közepéig működött.

Az alapítás évei

Dunaharasztin a második világháborút követő évtizedekben is élénk kulturális élet folyt, noha hosszú ideig igen mostoha körülmények között, szerény lehetőségekkel és kevéssé önszervező módon. Könyvtár létesítését már 1949-ben elhatározta a község vezetősége. Az 1950-ben alakult Pesti Körzeti Könyvtár a Pest megyei könyvtárhálózatot kiépítve 1951. első félévében – több ráckevei járási könyvtárral együtt – könyvtárat létesített Dunaharasztin. A Dunaharaszti Községi Könyvtár a művelődési házban egy „népkönyvtári szekrény”-ben működött. Ez igen szolid indulást jelentett, hiszen mindössze kb. 500 kötettel, alig 40 olvasóval rendelkezett, és még jó néhány évig nem volt az intézménynek önálló alkalmazottja sem. Kezdetben a Körzeti Könyvtár látta el könyvvel.
Az ötvenes években könyvtárvezetők voltak: Nagy Ilona, Kiss Sándorné, Simon Andrásné, majd 1958-tól Csáki Illésné, közismertebb nevén Lala néni, akinek a személyisége több évtizedre meghatározta a könyvtár fejlődését.
1960-ban fiókkönyvtár nyílt a mai Fő út 84.szám alatt a nyugdíjas Makrai nénivel, később pedig a Rákóczi-ligeten is. A beiratkozott olvasók létszáma már elérte az 1000 főt és az évi kb.40000 kölcsönzést. 1964-ben az intézmény tágasabb, önálló helyiséghez jutott. Itt megalakult a Könyvbarát Társaság is, amely célkitűzése volt, hogy a község felnőtt lakosságának legalább 10-15%-a beiratkozott könyvtári olvasóvá váljon. 1966-ban a Dunaharaszti Községi Könyvtár helyiségének a méretei a következők: 17 m hosszú, 7 m széles, 3,6 m magas.
1967-ben a könyvtárat irányító Csáki Illésné már 12000-es könyvállományról, 2200 fő beiratkozott olvasóról és 66000 kölcsönzésről rögzíthetett adatokat. 1969-től katalógus építését rendelték el, kezdetben a járási könyvtár munkatársa közreműködésével, majd az erre a feladatra alkalmazott Dinnyés Lászlóné és Szabó bácsi, a nyugalmazott iskolaigazgató bevonásával. Az egyre bővülő gyűjtemény számára a könyvtáros kollégák a Magyar Nemzeti Bibliográfiából szerzeményeztek. Az új, szabványnak megfelelő könyvkatalógus alapját az akkori könyvtárellátótól,  az  ÁKV-tól szerezték be, egyenként válogatva hozzá a katalóguslapokat.
Az 1970-es években három helyen:-a főkönyvtár a Dózsa György úton, majd új nevén a Baktay tér 1-ben, az ifjúsági könyvtár a mai Hunyadi János Általános Iskolában és a fiókkönyvtár a Mindszenty úti Meszerits-házban működött. Az olvasói létszám 1977-ben 2400 fő, az állomány pedig 28000 kötet, amit gazdag dia- és hanglemezgyűjtemény is kiegészített. Ez könyvtár már irodalmi esteknek, író-olvasó találkozóknak is helyet adott.
Amikor a könyvtárépület életveszélyessé vált 1974. decemberében ideiglenesen a községi tanács egyik helyiségében helyezték el a könyvállományt. Fiókkönyvtára is létezett ekkortájt a Dáninger- vendéglő egyik termében. A főkönyvtár épületének tatarozása után, a könyvtár munkatársai 1977-ben költözhettek vissza az állománnyal a Dózsa György út 34-be, ma a Fradi vendéglő. A két főállású könyvtáros mellett 1981-től egy tiszteletdíjas kisegítő, Tóth Marianna reggel 9-től 11-ig, délután 14-től 19-ig fogadta itt az olvasókat.
1983-től, Csáki Illésné nyugdíjaztatása után Táborosi Zoltánné lett a könyvtárvezető, aki 1989-től József Attila Művelődési Ház és Könyvtár címen az összevont helyi közművelődési intézményt is igazgatta.
Régóta megfogalmazott igényekre válaszolt a Rákóczi-ligeten, a mostani Némedi út 27-ben igen mostoha körülmények között kialakított fiók. Hégely Ferencné és Bíró Jenőné könyvtáros kollégák 1995-ig szolgáltatták itt a könyvtári dokumentumokat, amikor a helyiség bérleményét a tulajdonos felmondta. Az áldatlan állapot így megszűnt, és a részleg ideiglenesen a Táncsics úti művelődési házba került. A művelődési ház szép, felújított épületszárnya a könyvtárral, kedvelt találkozóhelye lett a ligeti lakosságnak.
1996-ban Táborosi Zoltánné létrehozta a település vezetőségével a „Dunaharaszti Könyvtárért” Közalapítványt.

A könyvtár jelene

1998. október 12-én átadták a részben pályázati finanszírozásból felépült dunaharaszti könyvtárat a község szívében, a Dózsa György út 12/b.szám alatt. Ebben a modern épületben kapott helyet a könyvtár törzsanyagának és fiókjainak állománya, így a Hunyadi János Általános Iskolából az ifjúsági-, és a művelődési házból is elköltözött a ligeti fiókkönyvtár. A helyi buszjárat egyik megállója közvetlenül a könyvtár előtt található, így a távolabb lakók is könnyen megközelíthetik közgyűjteményünket.


http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3192_resize.jpg

http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3203_resize.jpg

 

A korábbi tárgyi feltételekhez képest óriási minőségi javulást jelentett ez az új fejezet. Immár Városi Könyvtár életében 440 m2-en, kiegészülve „Téka” elnevezésű médiatár részlegünkkel két szinten várjuk a kedves érdeklődőket, hogy korszerű szolgáltatásaink találkozhassanak a hozzánk látogatók igényeivel.
A hagyományos és az 1997. évi CXL. könyvtári törvény által kötelezővé tett alapszolgáltatásokon túl csaknem 80000 kötetnyi könyv, hangoskönyv, széles választékú magyar és idegen nyelvű folyóiratokon kívül újdonságokkal is szolgáltatunk a könyvtárbajáróknak.  Az Internet kapcsolat és a WIFI segítségével információ-szolgáltatásunk szinte korlátlan.

2001-ben a Városi Könyvtár szervezetileg különvált a József Attila Művelődési Háztól.Felkészült és kedves szakembereink a hagyományos, meghitt könyvtár színvonalát, a kulturált modernséggel egyesítik.
Különgyűjteményeink is: a kézikönyvek, gyermek-, és helyismereti könyvek, valamint a német nemzetiségi könyveink nagy választékban állnak olvasóink rendelkezésére. A könyvek 80%-a kölcsönözhető, de kézikönyvtárunk és helyismereti gyűjteményünk állandó, csakis helyben használható segédkönyvtár, amely mindig biztosítja az érdeklődőknek a keresett információt. Korszerű gyűjteményszervezésünk „Gyűjtőköri szabályzatunk” nyomán törekszik a könyvtárba járók igényeinek kielégítésére. Saját könyvtári gyűjteményünkön kívül más könyvtárak állományából is olvasóink rendelkezésére bocsáthatjuk a kért információt az ODR-rendszeren keresztül könyvtárközi kölcsönzés formájában.


olvasótér

olvasótér

olvasótér

olvasótér

A bejárat a kölcsönző térbe nyílik. Itt találkozhatnak a könyvtár munkatársaival, akik a kölcsönző pultnál fogadják látogatóinkat

http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3191_resize.jpg

http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3195_resize.jpg
Az emeleten a gyermek- és kézikönyvtár, a helytörténeti gyűjteményünk nyert elhelyezést.A földszinten találhatók a szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom csoportjai, a katalógus, a felhasználói számítógép és a folyóirat-olvasó.

http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3212_resize.jpg

http://dhbiblio.hu/pict/konyvtarkepek/IMG_3212_resize.jpg
A tágas intézmény olyan rendezvények felé is megnyithatja kapuit, amelyeket korábban a szűkössége miatt nem tehetett. Rendszeresen rendhagyó óráknak, író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak, csoportos foglalkozásoknak adunk otthont az érdeklődő  dunaharasztiak és szomszédos települések lakóinak örömére. Neves vendégeink voltak Kányádi Sándor, Jókai Anna, Czigány György, Tornai József, Kinizsi Ottó, Papp János, Simándy Péter, V. Kulcsár Ildikó, Peller Károly, Háló Gyula, Szendy Szilvia, Dér Denise, Dér András, bizonyára sokak számára emlékezetesek maradtak ezek a rendezvények.
Legnépszerűbb programjaink az évente ismétlődő „Könyvtárosok Világnapja”; az októberi országos könyvtári ünnepsorozattal egybecsengő „Dunaharaszti Városi Könyvtár Születésnapja”; az évszakonként ismétlődő kézműves foglalkozások, a havonta egyszer a „legkisebbeknek és szüleiknek” megtartott „Dühöngő”, valamint a Mini Galériánkon szervezett különböző képző és fotóművészeti kiállítások sorozata.
2009-ben szervezetileg ismét összevonta a fenntartó önkormányzat a Városi Könyvtárat és a József Attila Művelődési Házat.
A hányatott sorsú dunaharaszti Városi Könyvtár végleges otthonra lelt, mégpedig igényes, szép környezetben, amely városunk egyik büszkesége.